(0 db)
Kereső
Írja be a mintaszámot
majd kattintson a nagyítóra!
majd kattintson a nagyítóra!
Amit az ékszerekről tudni érdemes
A karikagyűrű története
A házasság az ősidők óta két ember egymás iránt érzett szeretetének és bizalmának legszebb kifejezője, melynek jelképe a karikagyűrű, mely az összetartozás metaforájává vált. A karikagyűrű a végtelenségnek, az örökkévalónak, a hűségnek és a szerelemnek a jelképe. A házasság és a család ma is a társadalom alapköve. Az emberiséggel szinte egyidős és minden kultúrkörben megtalálható a karikagyűrű. Kezdetben csontból, rézből, fából is készültek, de ezeket az anyagokat fokozatosan kiszorították a kopásállóbb és tartósabb csillogó nemesfémek. Korunkban leginkább aranyból vagy platinából esetleg nemesacélból készülnek, a női karikagyűrűk nemritkán szikrázó drágakövekkel - leggyakrabban gyémánttal vagy rubinnal, zafírral - díszítve.A leánykérés hagyományosan a leánykérő gyűrűvel (mely nem azonos a karikagyűrűvel) történik. A hagyományok szerint a fiú a lány apjától kéri meg a leány kezét (, ha az édesapja már nem él, a legközelebbi legidősebb férfi hozzátartozójától). Ha a beleegyezését adja, úgy megtörténhet az eljegyzés, melynek során a vőlegény ünnepélyesen a menyasszony ujjára húzza a leánykérő gyűrűt, ami általában egy kisebb súlyú, egyköves egyszerű gyűrű, sokszor gyémánttal, vagy más drágakővel aranyba vagy platinába foglalva.
A "jegyben járás" az úgynevezett jegyesség amolyan próbaidő, mely általában egy év szokott lenni, ezt az időt régebben külön-külön ma már együtt élve töltenek a leendő házasok. Ezalatt előkészítik az esküvővel kapcsolatos teendőiket és megrendelik a karikagyűrűket, melyet közösen választanak ki és egész életükben viselni fogják jobb kezük gyűrűs ujján.
vissza a főoldalra | fel a lap tetejére
Az arany mint ékszeralapanyag és fizetőeszköz
Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták. A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.A középkori Magyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét. Például: körmöci arany.
Az arany fontos szerepet játszott a világkereskedelemben is. Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek megjelenésével az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka az aranytartalék volt.
Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérték. 12 uncia = 373,24 g
Az arany mint kémiai elem
Az arany a természetben elemi állapotban termésarany és ércásványok (pl:arzenopirit) formájában fordul elő, vegyületei több módon előállíthatók. Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkező nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja.Ugyancsak feloldható folyékony brómmal, klórral, valamint alkáli-cianid olvadékokkal, továbbá higannyal.
Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére. Az ókor óta fizetőeszköz, nagy értékénél fogva sok állam devizájának fedezete a különböző bankokban őrzött nemesfémtartalék. Árfolyamát nemzetközi szervezetek szabályozzák.
Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár 0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst), ez 24 karátos. Az ékszerészet, kis kopásállósága miatt, különböző fémekkel készített ötvözeteit használja. Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14 (58,33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenállóképessége drasztikusan lecsökken, savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.
Előállítása
Elemi állapotban is előfordul. A meddő kőzetekből cianidokkal oldják ki lúgos közegben, ekkor cianid-komplexek képződnek. Ebből cink hozzáadásával kiválik az arany.
Felhasználása
Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől napjainkig mindössze annyi aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 27 méter átmérőjű gömböt töltene meg. A világtengerekben rendkívül ritka eloszlásban, oldott állapotban mintegy 1 trillió tonna arany található, ennek kinyerésére alkalmas technológia azonban jelenleg nem létezik.Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. Az arany nem rendelkezik tápértékkel, azonban a szállodaiparban felhasználják luxus-ételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos és az egészségre sem ártalmas.
Az arany ipari felhasználása
Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.
Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák arany plakettbe vésve vitték magukkal az emberiséget és a Föld bolygót bemutató sematikus üzenetet.
| Aranytartalom karátban és ezrelékben | |||
| Karát | Ezrelék | Karát | Ezrelék |
| 24 | 1000,00 | 12 | 500,00 |
| 23 | 958,33 | 11 | 458,33 |
| 22 | 916,67 | 10 | 416,67 |
| 21 | 875,00 | 9 | 375,00 |
| 20 | 833,33 | 8 | 333,33 |
| 19 | 791,67 | 7 | 291,67 |
| 18 | 750,00 | 6 | 250,00 |
| 17 | 708,33 | 5 | 208,33 |
| 16 | 666,67 | 4 | 166,67 |
| 15 | 625,00 | 3 | 125,00 |
| 14 | 583,33 | 2 | 83,33 |
| 13 | 541,67 | 1 | 41,67 |
vissza a főoldalra | fel a lap tetejére
A magyar fémjel
Az üzletekbéli kalandozások során úgy tűnik, országunkban minden kapható, a vékony ezüstlánctól a széles arany karperecig, a szintetikus kövektől a briliánsig. Azonban sosem árt tudni, hogy mit is kapunk a pénzünkért.Színaranyból nem készítenek ékszert, mert az túlságosan lágy ahhoz, hogy tartósan viselhető legyen. Ezért, hogy keményebbé s egyben ellenállóbbá is tegyék, a színaranyhoz meghatározott százalékban más nemesfémet adnak. Ennek aránya határozza meg azt, hogy hány karátos az arany:
916 ezredrész = 91,6 % színaranytartalom = 22 karát
750 ezredrész = 75,0 % színaranytartalom = 18 karát
585 ezredrész = 58,5 % színaranytartalom = 14 karát
375 ezredrész = 37,5 % színaranytartalom = 9 karát
Az ötvöző fém ezüst, réz vagy palládium. Az ezekkel a fémekkel való keverési arány adja meg az arany színét, amely lehet sárga, vörös vagy fehér. Sokan - tévesen - úgy vélik, hogy a 14 karátos arany csak vöröses, a 18 karátos pedig sárga. Ez így nem igaz, mert ma már minden színárnyalatból bármilyen karátszámú ékszer készülhet.
Amikor a kezünkbe fogjuk a megvásárolni kívánt arany tárgyat, érdemes egy pillantást vetni a hivatalos fémjelre, amely az ékszer készítési helyére és a karátszámra utal. Emellett helyezkedik el a fémjelhez hasonló mesterjel, mely a gyártó védjegye. Általában egy monogramm vagy egyszerű ábra. Csak e két jel együttes jelenléte teljes garancia az áru minőségére! A külföldről behozott ékszerekben a fémjel mellett a behozatalt és vámkezelést intéző cég beütőjének lenyomatát kell lássuk. A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el. Ez a vevőnek garancia arra, hogy valóban azt vásárol, amit szeretne. Az utcán, kapualjakban "alkalmi áron" kínált hamisítványokon általában nincs fémjel, vagy ha van, az hamis. Ám a hamis fémjel jól megkülönböztethető a valóditól. Érdemes tehát alaposan ismerni a Magyarországon 1966-óta használatos nemesfémjelzéseket, melyek minden hivatalos ékszerboltban és műhelyben ki vannak függesztve. E jelek nélkül az arany ékszer is csak törtarany-áron értékesíthető.
A fémjel beütését a Nemesfémhitelesítő Intézet végzi. Ha viszont csak régi vagy külföldi fémjellel találkoznak, érdemes megmutatni egy ékszerésznek, aki próbasavas vizsgálattal és régi szakkönyvek segítségével meghatározza az ékszer korát, eredetét és finomságát.
Fémjel
Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert.
Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy országunkban 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő.
1867. január 1-jétől a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe., amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki. A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapitották meg. A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte. A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.
A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.
Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszünt a közös fémjelzés Ausztriával.
Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesitő Intézet hatáskörébe utalta.
1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe.
1999. januárjától került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.
vissza a főoldalra | fel a lap tetejére
A gyémánt
A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak.A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első-, második- és harmadik- vízű köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb. Leginkább az indiai gyémántokra jellemző, de Brazíliában is találtak hasonló ásványokat.
A színes kövek közül a legelterjedtebb a sárga, illetve ennek egész gyenge színárnyalata. A dél-afrikai kristályok nagy része ilyen, de nem ritkák az erősebb sárgaszínűek: borsárga, mézsárga, narancssárga. A zöld színárnyalatban inkább a sárgászöld uralkodik; a tiszta zöld ritka. Megfigyelték, hogy a sárga és zöld szín csiszolásnál elhalványodik. A rádiumsugárzás hatására a színtelen gyémánt sötétzöld színűvé válik; ez a szín azonban hevítéskor eltűnik. Az ilyen kövek csiszoláskor is elveszítik színüket, a színveszteséget tehát a csiszoláskor keletkezett hő okozza. Sok esetben a gyémánt nem egyenletesen színezett, és előfordulhat, hogy a színezés csak egy felületi rétegre terjed ki. Ezt szintén csiszoláskor orvosolják.
A barna szín árnyalatai elég gyakoriak, a leggyengébb árnyalattól kezdve egészen a sötétbarnáig. A piros árnyalatú színek, a rózsaszín és ibolya igen ritkák. A színes gyémántok közt a leggyakoribbak a szürkék, piszkosfehértől a majdnem feketéig. A sötét színezés sok esetben csak a gyémánt felületére terjed, az ilyen köveket coated stones-nek (kérgezett kövek) nevezik. A tiszta kék színű gyémánt nagyon ritka, a gyengén kékes árnyalatúak is rendkívül értékesek. Fekete színű gyémántok különösen Borneó szigetén fordultak elő; a fekete színt a nagy számban jelenlevő grafitzárványok idézik elő. A fekete színű gyémántok neve karbonádó, míg a szürke színűeké bort.A talált gyémántoknak körülbelül csak negyede teljesen színtelen; az erősen színezett, átlátszó kövek nagyon ritkák. A színes, átlátszó gyémántokat fantázia-gyémántoknak (fancy diamond) nevezik; ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt.
A színeződést zárványok okozzák, mint például a brazíliai barnás és barnás-sárga kristályokban, melyeknek belsejében mikroszkopikus rutil- és hematitzárványok mutathatók ki. A fekete gyémántok színét hasonlóképpen grafitzárványok okozzák. A többi esetben króm, vas és titán-vegyületek játszanak szerepet a kő elszíneződésében. A gyémánt égési termékeiben vas és titán mutatható ki.
A gyémánt színe hőemelkedésekkel, sugárzásokkal szemben nagyon állandó, de mégis vannak esetek, amikor hevítéssel és sugárzásokkal csekély színváltozás idézhető elő. A legállandóbbak a sárga és a színtelen kövek. Bizonyos zöld kövek hevítésre sárgássá, majdnem színtelenné válnak, a világosbarnák megvilágosodnak vagy rózsaszínűek lesznek, az eredeti szín azonban lehűléskor visszatér.
A napfény nincs hatással a gyémánt színére, az ibolyántúli sugarak sem. A röntgensugarak hatása is csekély. Színtelen kövek nem változnak, a barnák ibolyásszürkévé, a sárgák erősebb sárgává, a zöldek kékeszölddé válnak. A katódsugaraknak alig van hatásuk. Bizonyos színtelen gyémántokon volt észlelhető, hogy barnásszínűekké váltak. A rádiumsugárzás hatására színtelen gyémántok gyengén barnás, sárgás, kékes és zöldes színeződésűvé lettek, sárgák élénkebb sárgává, zöldek kékeszölddé vagy sötétebb zölddé váltak. A rádiumsugárzással keletkezett színváltozás hevítéskor eltűnik.
Lumineszcencia
A közönséges fény hatására történő lumineszcencia általában véve igen gyenge. Bizonyos esetekben azonban erősebb világítóképességet is megfigyeltek: egy 92 karátos víztiszta kő egy óráig tartó napfény hatása után 20 percig olyan erős fényt bocsátott ki magából, hogy a melléje helyezett fehér írópapír, a teljesen sötét helyiségben egészen jól látható volt. Az ibolyántúli sugarak már erősebb lumineszcenciát eredményeznek, mint a közönséges fény; a jelenség különösen a zöld és kékesfehér ásványokon erős, a színtelen és sárga köveken gyenge vagy teljesen hiányzik. Röntgen- és katódsugarak körülbelül egyforma lumineszcenciát eredményeznek, de a röntgensugarak hatása valamivel gyengébb. A jelenség intenzitása és a kisugárzó fény színe - amely lehet sárga, zöld és kék - összefüggésben van az ásvány színével. A színtelen kövek élénkebben reagálnak. A rádiumsugárzás a legtöbb esetben jelentéktelen lumineszcenciát idéz elő. A kisugárzás kék- és zöldszínű, s a kékesfehér köveken a legélénkebb. A gyémánton tribolumineszcenciát is megfigyeltek: fával, bőrrel, posztóval, sőt fémmel való dörzsölés után a gyémánt a sötétben világított.Egyéb tulajdonságok
A röntgensugarakat teljesen átbocsátja, úgyhogy a röntgensugárral való átvilágítás segítségével igen könnyen megkülönböztethető a topáztól vagy a kvarctól, amelyek félig, vagy az üvegutánzatoktól, amelyek egyáltalában nem bocsátják át e sugarakat.
A gyémánt dörzsölésre pozitív elektromosságú lesz. A dörzsölés folytán keletkezett elektromosság különböző ideig tart. A gyémánt legfeljebb fél óráig marad elektromos, ellentétben például a zafírral, mely öt-hat óráig, vagy a topázzal, mely 32 óráig.
A gyémánt igen jó hővezető, ezért hideg tapintású, hidegebb, mint például a gyengébb hővezető üveg.
A gyémántképződés nem csak a Földre jellemző, ezt bizonyítják a Dél-Amerikában és Afrikában megtalált meteoritokban rejlő karbonádó kristályok. A meteoritokban talált nanogyémántok valószínűleg szupernóva-robbanások során keletkeztek.
A gyémánt értéke
A gyémánt értéke nagy mértékben függ a kő minőségétől, nagyságától, színétől, tisztaságától. E tulajdonságokhoz járul még a csiszolás minősége. Az említett tulajdonságokon kívül a gyémánt árát egyéb tényezők is befolyásolják, különösen az ajánlat és kereslet kérdése. Ma a kereslet és kínálat mesterséges egyensúlyban való tartásával nagy áringadozások csak ritkán fordulnak elő.
A kisebb köveknél az ártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egykarátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak.
A drágakőként felhasznált gyémánt értékét a 4C alapján határozzák meg:
Colour (szín)
Clarity (tisztaság)
Carat (tömege karátban)
Cut (csiszolás)
Szín: Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ABC betűit használó, amely D-betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.
Tisztaság: A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek. A zárványok rontják a drágakövek minőségét, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. Az értékcsökkentő hatás elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a grafit.
Tömeg: A karát a drágakövek tömegének megadására használt mértékegység. 1 karát = 0,2g. (Nem összetévesztendő a nemesfémek finomságát jelző karáttal.)
Csiszolás: A csiszolás és fényezés azon eljárások, melyek során a kő természetes rejtett szépségeit, tüzét, színszórását a legjobban érvényre juttatják. Különbség figyelhető meg a keleti és európai csiszolási mód között. Az európaiak arra törekednek, hogy a csiszolással a lehető legtöbb szépséget hozzák ki a kőből, így az sokat is veszít súlyából, míg a keleti csiszolási mód arra helyezi a fősúlyt, hogy a kő súlyából minél kevesebbet veszítsen. A leggyakoribb csiszolási formák : briliáns (kerek), smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, Marquise vagy navette (hegyes ovális), pendeloque (körte) vagy briolett (csepp), szív alak. Emellett úgynevezett fantázia csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.
vissza a főoldalra | fel a lap tetejére
Tudnivalók
Visszajelzések:
Egyedi rendelés:
LMBTQ-barát cég vagyunk
