Feil - Karikagyűrűgyártó.hu 🛒 Kosár
(0 db)
 
Keresés
Írja be a mintaszámot
majd kattintson a nagyítóra!
 

Tudnivalók

Fémjelzés

Fémjel

Az üzletekben való kalandozások során úgy tűnik, országunkban minden kapható, a vékony ezüstlánctól a széles arany karperecig, a szintetikus kövektől a briliánsig. Azonban sosem árt tudni, hogy mit is kapunk a pénzünkért.
Fontos tudni, hogy színaranyból nem készítenek ékszert, mert az túlságosan lágy ahhoz, hogy tartósan viselhető legyen. Ezért, hogy keményebbé s egyben ellenállóbbá is tegyék, a színaranyhoz meghatározott százalékban más nemesfémet adnak. Ennek aránya határozza meg azt, hogy hány karátos az arany:

916 ezredrész = 91,6 % színaranytartalom = 22 karát
750 ezredrész = 75,0 % színaranytartalom = 18 karát
585 ezredrész = 58,5 % színaranytartalom = 14 karát
375 ezredrész = 37,5 % színaranytartalom = 9 karát

Az ötvöző fém ezüst, réz vagy palládium. Az ezekkel a fémekkel való keverési arány adja meg az arany színét, amely lehet sárga, vörös vagy fehér. Sokan - tévesen - úgy vélik, hogy a 14 karátos arany csak vöröses, a 18 karátos pedig sárga. Ez így nem igaz, mert ma már minden színárnyalatból bármilyen karátszámú ékszer készülhet.

Amikor a kezünkbe fogjuk a megvásárolni kívánt arany tárgyat, érdemes egy pillantást vetni a hivatalos fémjelre, amely az ékszer készítési helyére és a karátszámra utal. Emellett helyezkedik el a fémjelhez hasonló mesterjel, mely a gyártó védjegye. Általában egy monogram vagy egyszerű ábra. Csak e két jel együttes jelenléte teljes garancia az áru minőségére!

A külföldről behozott ékszerekben a fémjel mellett a behozatalt és vámkezelést intéző cég beütőjének lenyomatát kell lássuk.

A magyar fémjel beütését 1867 óta törvény rendeli el. Ez a vevőnek garancia arra, hogy valóban azt vásárol, amit szeretne. Az utcán, kapualjakban "alkalmi áron" kínált hamisítványokon általában nincs fémjel, vagy ha van, az hamis. Ám a hamis fémjel jól megkülönböztethető a valóditól. Érdemes tehát alaposan ismerni a nemesfémjelzéseket, melyek minden hivatalos ékszerboltban és műhelyben ki vannak függesztve. E jelek nélkül az arany ékszer is csak törtarany-áron értékesíthető.

A fémjel beütését a Nemesfém Hitelesítő Intézet végzi.

Ha régi vagy külföldi fémjellel találkoznak, érdemes megmutatni egy ékszerésznek, aki próbasavas vizsgálattal és szakkönyvek segítségével meghatározza az ékszer korát, eredetét és finomságát.

Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert.

Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy országunkban 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő.

1867. január 1-től a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe., amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki.
A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg.

A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.

A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.

A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.

Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával.

Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta.

1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe.

2006. január 1.én került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.

Fémjelek képekben

2006
2006. január 1.től Magyarországon hivatalosan használt fémjelek.

1999
Magyar fémjelek 1999-tól 2005-ig

2006 eu
2006. március 1.től az EU-ban használatos közös fémjelek

2004 cz
A Cseh Köztársaság fémjelei 2004-től.

2005 sk
A Szlovák Köztársaság fémjelei 2005-től

polland
A Lengyel Köztársaság fémjelei

2006 ciprus
Ciprus fémjelei 2006-tól

2008 nl
A Holland Királyság fémjelei 2008-tól

     

Kedves Látogató!

Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy jobb felhasználói élményt és releváns ajánlatokat biztosítsunk Önnek.
A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.
Adatkezelési tájékoztatónkat ide kattintva elérheti.


AKCIÓ