Jó tudni:
Csiszolás-Cut / Szine-Color / Karát-Carat / Tisztaság-Clarity / Minőségi tanusítványok / 4C alapszabályok / Fizikai tulajdonságai / Gyémánt történelem / Gyémánt kitermelés / Gyémánt lelőhelyek / Legérdekesebb gyémántok / Széntől a gyémántig

A gyémánt szó a görög adamas-ból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen – a gyémánt a világ legkeményebb anyaga. A nagyon ritka ásványok közé tartozik, de ennek ellenére a struktúrája a természet egyik leggyakoribb elemből áll össze – a szénből. A szénatomok rövid és erős kötésekkel vannak összekötve kubikus kristályrácsba. A kristalizáció extrém körülményekben történik, mikor a nyomás túllépi a 70000 kg/cm2-t és a hőmérséklet magasabb mint 1300 °C, ami megegyezik a föld alatt kb. 100-200 km mélyen található körülményekkel.

A keménységének köszönhetően a gyémánt képes a földkérgen keresztül a felszínre kerülni. Oda az a kőzet tolja, melyben a gyémánt található. E kőzet két típusát kimberlitnek és lamproitnak nevezzük, egyik a másiktól alig külömbözik.

A gyémántok eredeti lelőhelyei magmaeredetűek, ún. elsődleges lelőhelyek. Itt a gyémántok kisérő ásványok formályában vannak elterjedve nagyon sötét kőzetekben, melyek a felső földköpenyből származnak. Ezeket a kőzeteket kimberlitnek nevezzük (kimberlit avagy kék kőzet a nevét a délafrikai Kimberley várostól kapta). A felszínre hatalmas kémény alakú vulkáni kürtők formájában kerültek fel. A kimberlites „kémények” azonban a mélységben szűkebbek, ezért hallható, hogy a kimberlitek „répa alakúak”. Azonban nem az összes kimberlit tartalmaz gyémántokat. Valamelyek végképp nem tartalmaznak gyémántokat, mások csak olyan koncentrációkban, hogy nem érdemes a kitermelés.

Másodlagos lelőhelyek közé tartoznak mindazon területek, melyekre a gyémántkristályok a víz és szél hatására elszállítódnak. Ezen gyémántkristályokat burkoló kimberlites és lamproitos kőzetek rendszerint a szállítás során erodálódnak. A leggyakoribb másodlagos lelőhelyek a folyók medrei, földtörténeti partszakaszok, ritkább esetben gleccserek völgye

Úgy tudni, hogy az Afrikában talált kimberlitek 70 - 150 millió évvel ezelőttről származnak, mikor a földkéregben egy hatalmas hasadás keletkezett, mely a kontinensek szétválasztását okozta.

Mióta az embereket érdeklik a gyémántok, több féle módszer kifejledt, melyek segítségével meg lehet e köveket találni. Az ún. proszpekciós módszer egyre jobban specializálódik és egyaránt használja az eredeti és a legmodernebb technológiákat. A lehetséges lelőhelyet levegőből és magán a helyszínen is átkutattják. Ez a módszer nagyon idő- és pénzigényes. Ezért szisztematikusan végzik el és több évig is eltarthat. A legkutatottabb helyek közé tartozik Szibéria, Finnország, Venezuela, Bolívia, Grönland, Ausztrália, Kína és Kanada.